Nagy József Sepsiszentgyörgyön
Meghatározó színházi élményben részesültek azok, akik részt vettek szerda este a Jel Színház Sepsiszentgyörgyön, Székelyföld Kulturális Fővárosában tartott ősbemutatóján. A Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című verseskötetéből születő előadást Nagy József világhírű táncművész, koreográfus rendezte.
Vili, azaz Wilhelm, aki a versek főszereplője, létező figura volt. A vajdasági falu bolondjáról a század elején a vajdasági Pechán József festőművész készített fotót és festményt is, ez ihlette meg Tolnai Ottót a kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb versciklusának megalkotásában. A Pechán által készített fotót láthattuk az előadás plakátján is.
Nagy József és Tolnai Ottó kapcsolata, valamint a koreográfus érdeklődése Wilhelm figurája iránt, mint ősfigurához, már a Jel Színház alakulásának időszakában tetten érhető. Sőt, mesélte el egy Sepsiszentgyörgyön adott interjújában, Tolnai Ottó egy részét a ciklusnak Franciaországban fejezte be, ahol a Jel Színház éppen a Wilhelm-dalokból inspirálódott előadását próbálta. Másodszor nyúlt tehát Nagy József ezekhez a versekhez. 1992-ben Orfeusz létrái címmel mutatták be az előadást, amely mozgásszínházi produkció volt. Erre az előadásra hívta ki az ugyancsak délvidéki, egyébként a marosvásárhelyi színin végzett Bicskei Istvánt, azóta dolgoznak együtt. Bicskei most másodszor is megformálta Wilhelm alakját, de ezúttal a verseket is megszólaltatta. Húsz évvel ezelőtt a fizikum, a mozgás, a tánc volt a lényeges, idézte fel kérésünkre Bicskei, aki szerint ez most egy érettebb Vili, aki sok mindent megélt, ezt most közelebb érzi magához, vallotta be a rendkívül erős színpadi erővel és jelenléttel rendelkező színész.
Fotó: Henning János
Az előadásban megszólalnak tehát a Wilhelm-dalok, filozófiai vendégszövegekkel fűszerezve. Az Együgyű mellett ott van a Teremtő és a Tükör, ez a hármas tagolás tetten érhető úgy az irodalmi műben, mint a színpadon. Erős szimbolikával dolgoznak, számos kultúrtörténeti kikacsintással, sokféleképpen értelmezhető tárgy- és anyaghasználattal, finom humorral és apró gesztusokkal. Vili figurája tiszta filozófia, mondta Nagy József az előadás utáni közönségtalálkozón, erre a fantasztikus költői nyelvre vizuálisan is kellett reflektálni. Érezhetőek az utalások Tolnai Ottó képzőművészetről szóló írásaira, amelyek ugyancsak rendkívül értékesek.
A közönségtalálkozón szó esett az életútról, egy alkotói ciklus lezárásáról. Egyre többet van itthon, mesélte el Nagy József, és reméli, hogy az elkövetkezőkben keresztül-kasul járhatja a Kárpát-medencét. Tapasztalni kellett, ezért kelt útra, most jött el az ideje, hogy hazatelepedjen. Egyre több csöndre és magányra van szüksége, jegyezte meg. Sosem vágta el a kapcsolatot Magyarkanizsával, ez a középpont, onnan lehet és kell majd újratapasztalni a világot.
Nagy József 1986-ban alapította meg Párizsban a Jel Színház nevű, nemzetközi mozgásszínházát.1987-ben mutatta be első önálló rendezését, a Pekingi kacsát, amellyel felkeltette a világ érdeklődését, a következő években olyan, immár színháztörténeti alkotásokat hozott létre, mint A hét rinocéroszbőr, Commedia Tempio, A kormányzó halála, Woyzeck, Orfeusz létrái, Utazók, Habakukk kommentárok, Virrasztók, Filozófusok. Az elmúlt húsz évben számos díjnyertes előadást hozott létre, nemzetközi hírű koreográfussá vált. Alapítója és vezetője a világ egyik legjobb kortárs színházának, az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központnak és egy éve vállalta el a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatását.
Galériák:
Nagy József - Wilhelm-dalok ősbemutató Sepsiszentgyörgyön - 2013 október 30 - fotó, Henning János Nagy József, Bicskei István - közönségtalálkozó - 2013 október 30 - fotó, Henning János << vissza