Sepsiszentgyörgy a történelmi Háromszék legjelentősebb városa, ma Kovászna megye székhelye, Erdély legnagyobb magyar többségű városa.
A város története dióhéjban
Sepsiszentgyörgy környékén már a kőkorban éltek emberek és a vidéken egyaránt fellelhetők különféle vándornépek nyomai. A település első írásos említése 1332-ből származik, nevét templomának első védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi címet 1461-ben kap, melyet majd kiváltságos város címmel egészít ki 1492-ben Báthory István erdélyi fejedelem. Városi kiváltságait Sepsiszentgyörgy csak nagy nehézségek árán tudta megtartani, a szomszédos szász nagyváros, Brassó minduntalan arra törekedett, hogy Szentgyörgytől megvonassa a vásártartás jogát.
Sepsiszentgyörgyöt története során sokszor elpusztították, az 1658-as tatárjárás, valamint az 1661-es török dúlás elpusztította az épületek java részét és a lakosságnak csak töredéke maradt életben. A késő középkorból ránk maradt feljegyzések tanúsága szerint a mezőváros lakossága nagy nehézségekkel küszködött, tizenhét hónapos szárazság, éhínség és pestisjárvány tizedelték a lakosságot.