Sepsiszentgyörgyön van egy réteg, amely igényli a magas kultúrát, és rendszeres fogyasztója is, van akit érdekelnek a kulturális események, de nem mindig sikerül megszólítani, és van egy – sajnos – elég széles réteg, aki semmilyen kulturális megmozduláson nem akar, vagy nem tud részt venni – derült ki a város lakóinak kulturális fogyasztási szokásairól készült felmérésből. Az eredményeket csütörtökön ismertették a sajtóval, de megvitatta az önkormányzat kulturális bizottsága és az érintett intézmények képviselői is.

Dr. Carmen Croitoru bukaresti egyetemi tanár hangsúlyozta, kvantitatív felmérésről van szó, melynek alapján a problémákat beazonosítani lehet, és amely alapján elkészíthető egy átfogó és célratörő kulturális stratégia.

A felmérésből kiderül, hogy a sepsiszentgyörgyiek kedvelik a szabadtéri rendezvényeket: a Szent György Napok és a március 15-ei megemlékezések vannak első helyen, de ismerik a kulturális intézményeket is. Dr. Carmen Croitoru, a felmérést készítő cég képviselőjeként elmondta, országos viszonylatban nézve nagyon alacsony a városban a manelét kedvelők száma, amit meglepőnek talált. Ugyanakkor elismerően szólt arról, hogy a sepsiszentgyörgyiek körében klasszikus zenére is van igény.
 

Szent György Napok - a legismertebb szabadtéri rendezvény - fotó, Vargyasi Levente

Országos adatokkal összehasonlítva, dr. Carmen Croitoru elmondta, nagyon magas a szentgyörgyiek körében a helyi újságok olvasottságának aránya, ezzel ritkán lehet találkozni. A felmérésben résztvevők gyakran jelezték, hogy igényelnének mozit a városban. Az adatokból az is kiderül, hogy a költségvetésből kultúrára szánt, egy főre eső összeg 302 lej, amely országos szinten az egyik legmagasabb. Sepsiszentgyörgy kulturális vitalitási mutatója 0,86, az elmúlt években 19 helyet ugrott előre országos szinten, jelenleg a harmadik helyen van Romániában. A szakember azt is elmondta, a kulturális intézmények nagyon rövid idő alatt nagyon sokat fejlődtek, éppen ezért kell változtatniuk a kommunikációs stratégiájukon, javaslata szerint egész fiatal korban kell elkezdeni a kulturális nevelést. Keresztély Irma főtanfelügyelő bejelentette, épp a felmérés nyomán, a kulturális intézményekkel partnerségben olyan nevelő programot szeretne indítani, amely az óvodásokat és kisiskolásokat szólítja meg. Hasznosnak tartja a felmérést Horaţiu Mihaiu, az Andrei Mureşanu Színház igazgatója, szerinte az érzékeny pontokat is sikerült azonosítani, amelyeket figyelembe véve lehet olyan stratégiát kialakítani, hogy még szélesebb réteget be tudjanak vonni a kulturális életbe.

Ismerni kell a közönséget, és ennek megfelelően kell a stratégiát is kialakítani – fogalmazott Sztakics Éva alpolgármester, aki úgy vélte, érdemes lenne a szabadtéri eseményekre nagyobb figyelmet fordítani. „A mozi ügyében, reméljük, már idén lesz előrelépés, az elképzelések szerint az Andrei Mureşanu Színház kapná meg a volt Művész mozi székhelyét, de ugyanakkor vetítéseknek is helyet adna az épület. Idén szeretnénk befejezni a stúdióterem építését, amely révén egy újabb kulturális helyszínnel gazdagodna a város” – ismertette az önkormányzat terveit Sztakics Éva, hozzátéve, keresik annak lehetőségét is, hogy külső forrásokat is bevonjanak a kulturális élet finanszírozásába.

A felmérést november 20. és december 15. között készítették, 893 személyt kérdeztek meg, a hibahatár 3 százalékos.