Hölgyeim és Uraim, tisztelt résztvevők, kedves sepsiszentgyörgyiek
Kérem engedjék meg, hogy idézzek egy beszédből, melyet tíz évvel ezelőtt, szintén augusztus 20 alkalmával mondott el Budapesten, a Kossuth téren nemzetünk miniszterelnöke, Orbán Viktor:
„A magyarok országa egy álommal kezdődött. Emese álmával. Egy asszony arról álmodott hogy fia születik, aki nagy dolgokat visz véghez. Ez az amiről álmodnak az anyák. A fiú megszületett. És mert mi magyarok szeretjük a nevén nevezni a dolgokat, az Álmos nevet kapta. Álmos élére állt népének, mely elvágyódott az ázsiai sztyeppékről. Ezért elindult, hogy új hazát keressen és otthonra lelt a Kárpát medencében. Így válnak az álmok valósággá.”
Egy másik magyar anya, a mi Erdélyünkből, a Gyulák nemzetségéből származó Sarolta szintén nagy jövőt álmodott a fiának. Büszkén mondom, erdélyi anya szülte a legelső nagy magyar királyt, akinek a látomásából kisarjadt az erős, független, szabad Magyarország. Emese és Sarolta merészet és nagyot álmodtak, fiaik, a magyar történelem legendás alakjai, Álmos és Szent István nemcsak történelmet írtak, hanem az elmúlt ezer évben nevük fáklyaként világította be a nemzet útját.
Rögös, véres és keserves volt ez az út, mégis, ma is itt vagyunk, a Kárpát-medence ma is a magyarság otthona. Az ezeréves magyar állam látomása a messzi távolban, valahol az ázsiai sztyeppéken született meg, de benne van mindannyiunkban, magunkban hordozzuk azóta is. A közös múlt, a közös örökség, a közös szenvedés, de leginkább a nemzet nagy közös álma eltéphetetlen szálakkal köt ma is össze minden magyart, határon innen és túl.
Egy biztos, összetartozunk, és én hosszú idő után úgy érzem, hogy megérett az idő arra, hogy a múlt század mesterséges határai, úgy a valóságban mint a lelkekben leomoljanak. Ideig-óráig elszakadtunk egymástól, de az új évezred hajnalán egységes, erős és büszke magyar nemzet van ébredőben. Lélekben megerősödve, a magyar állam kiterjesztett védőszárnyai alatt eljött az erdélyi magyarság számára is az új álmok, a bátor és alkotó tettek ideje.
Kimondhatatlan boldogság minden magyar szívű ember számára, hogy augusztus 20 idéntől kezdve új értelmet nyer számunkra, hiszen ettől a naptól kezdve lép érvénybe a kettős állampolgárság törvénye. Itt és most elmondhatjuk azoknak akik ezt vitatják, hogy a magyaroknak van országa és a székelyeknek van hazája!
Ennek az új korszaknak a hajnalán Székelyföldnek merész álmodókra van ma szüksége. Akik megálmodják, milyen lesz a székelyek jövője, mi lesz a székelyek sorsa. Olyan emberekre van szükség, akiknek minden körülmények között helyén van a szíve és akik magukban hordozzák annak a jövőnek az ígéretét, mely az elkövetkező ezer esztendőben meghatározza majd viharvert, de soha meg nem alkuvó, kicsiny népünk sorsát. Olyan álmodókra, akiket nem bénít a félelem, akikben megvan az érzés, az odaadás, a szenvedély és a tetterő az alkotáshoz, a cselekvéshez.
Hölgyeim és Uraim,
Ha nem álmodunk, álmainkat nem tudjuk valósággá változtatni.
Álmodjunk hát nagyot és álmunkat változtassuk valósággá! Változtassuk valósággá álmaink Székelyföldjét!
|