Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik
Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében pályázza meg Európa Kulturális Fővárosa címet – erősítette meg ismételten szerdai sajtótájékoztatóján Antal Árpád András polgármester. Kézdivásárhellyel, Csíkszeredával, Székelyudvarhellyel és Gyergyószentmiklóssal közösen, valamint a két megyei önkormányzattal partnerségben a teljes Székelyföld régió nevében teszik le a pályázatot, jelentette be a városvezető hivatalosan is a pályázati szándékot. Erősségként említette, hogy kulturális vitalitás szempontjából Kolozsvár után a második helyen van Sepsiszentgyörgy, ugyanakkor következetesen az a romániai város, amely a legnagyobb összeget fordítja költségvetés-arányosan a kulturális intézmények támogatására.
Idén október 10-én van az első pályázati határidő, amikor egy maximum nyolcvan oldalas dokumentációt kell benyújtani, ezt novemberben be kell mutatni, és már ekkor kiderül, hogy ki kerül be a második fordulóba – mondta el a polgármester, kiemelve, hogy elsődleges céljuk, hogy az első szűrőn átjussanak, ekkor a zsűritagok megfogalmazzák, hogy mivel kell kiegészíteni a pályázatot, a végleges dokumentációt 2016 augusztusában kell benyújtani. A verseny szempontjából biztató, hogy a zsűri nemzetközi: tízen külföldiek, ketten a hazai kulturális minisztérium delegáltjai.
Tendenciák a fővárosi cím megítélésében
A pályázat koncepcióját Veres Nagy Tímea pályázati szakértő ismertette, kitérve arra, hogy a kulturális fővárosi cím megítélésekor a tendencia egyre inkább a kisebb városoknak kedvez és nem a tagállamok fővárosai indulnak nagy eséllyel. Az idei európai kulturális főváros, a belgiumi Mons városának lakossága 93 ezer fő, két év múlva a ciprusi Pafos nyeri el ezt a címet, itt a lakosság 32 ezer fő, 2019-ben pedig a hatvanezres lakossággal rendelkező olaszországi Matera lesz az egyik európai kulturális főváros. A régiós, illetve partnervárosos megközelítés sem példa nélküli: Essen a teljes Ruhr-vidék nevében pályázott; Maribor öt partnervárost bevonva lett Európa Kulturális Fővárosa, és azt is érdemes megemlíteni, hogy például Craiova is Olténia nevében pályázza meg ezt a címet, Romániából egyébként négyen is indulnak régió nevében.
A város, illetve a régió etnikai összetétele nyilvánvaló módon kulturális sokszínűséget és egyediséget jelent, amely kiemeli a mezőnyből Sepsiszentgyörgyöt, az utóbbi években két hasonló helyzetű városnak ítélték meg a fővárosi címet, a baszkok által lakott San Sebastian/Donostia 2016-ban, a frízek által lakott Leuwaarden 2018-ban lesz európai kulturális főváros.
A pályázat témája: identitás
A kulturális főváros címnek célkitűzése, hogy a kulturális kínálat minősége növekedjen, európai dimenziója erősödjön – mutatott rá Veres Nagy Tímea, tehát a székelyföldi lakosság minél szélesebb rétegét kell bevonni a program tervezésbe és a megvalósításba is, külön hangsúlyt kell fektetni, hogy a kulturális ágazat szakmaisága növekedjen, össze kell kapcsolni más ágazatokkal is.
Nem elég rendezvénysorozatot felépíteni, hanem egy összetettebb koncepciót igényel, a fővárosi cím csak egy eszköz egy hosszútávú kulturális vízió kialakításában – hívta fel a figyelmet a szakértő, Sepsiszentgyörgy esetében az identitás kérdését helyezték a középpontba. A Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa program célja az egyéni és közösségi identitások megértésének elősegítése, az identitások különbözőségéből, meg nem élhetőségéből, meg nem értéséből, el nem fogadásából adódó feszültségek csökkentése, a regionális tudat erősítése, az egyéni és közösségi szabadság, illetve a társadalmi kohézió erősítése a művészet és a kultúra közvetítésével. Sepsiszentgyörgy és Székelyföld az európai identitás aktuális kérdései mellett egy olyan sajátos identitás-kérdéskörrel is rendelkezik, amely ezt a témát még komplexebbé és sajátságossá teszi: Sepsiszentgyörgy az ország legnagyobb városa, amelyben egy kisebbség a többség; Székelyföld, mint régió szintén ebben a sajátos helyzetben van.
Nem az a cél, hogy a létező programokat egymás mellé rakva, továbbvigyük, hanem az, hogy innováció révén tegyük hozzá azt a pluszt, amivel a lokális jelleget túllépve regionálissá és európaivá válnak – hangsúlyozta Antal Árpád.
Széleskörű társadalmi csoportok, művészek, kulturális programszervezők, intézményvezetők, vállalkozók, sportolók, az utca emberének véleményét térképezi fel a projekttel megbízott szakértő csapat, amely az erre a célra alakuló egyesület bejegyzésével bővülni fog. Július-szeptember között rakják össze a pályázat technikai részét, ugyanakkor a május-november közötti időszakban a közösségi mobilizáción is hangsúly van, hiszen annak is ki kell derülnie, hogy a lakosság támogatja ezt a kezdeményezést.
A Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa pályázat összeállításának folyamatáról, újdonságokról, konzultációkról a www.i2021.ro honlapon lehet olvasni, bekapcsolódni, véleményezni pedig a facebook.com/i2021 oldalon lehet.
|