Felmérést készítettek a sepsiszentgyörgyi középiskolákban 2004 és 2013 között végzett fiatalok körében arról, hogy itthon vagy külföldön szeretnének a továbbiakban élni és boldogulni. A felmérést a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elemzői, Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok végezték. Antal Árpád polgármester véleménye szerint azért volt szükség egy ilyen felmérés elkészítésére, mert a városvezetésnek, az önkormányzatnak tudnia kell, hogy milyen közpolitikákra van szükség annak érdekében, hogy azokat a fiatalokat, akik azon „vacillálnak” hogy menjenek vagy maradjanak, akik bizonytalanok ebben a kérdésben, érdemi intézkedésekkel tudják meggyőzni arról, hogy itthon alapítsanak családot.

Az átfogó felmérés a város összes középiskolájára kiterjedt, a kérdezéskor odafigyeltek a végzősök nemzetiségére, anyanyelvére és az oktatás nyelvére is.
A kutatásból kiderült, hogy 2007 óta csökkent a középiskolákban román nyelven tanulók száma, és növekedett a magyar nyelven tanulók száma. Míg 2007-ben a magyar diákok 55 százaléka tanult magyarul és 45 százalékuk tanult románul, addig 2014-ben ez 68 százalék magyar nyelven tanuló és 32 százalék román nyelven tanuló diákot jelent. Antal Árpád polgármester ezzel az adattal kapcsolatban kiemelte, hogy a számsorok nyilvánvalóvá teszik, hogy amennyiben nem jött volna létre a rendszerváltás és maradt volna a kommunista rezsim asszimilációs nemzetpolitikai stratégiája, Sepsiszentgyörgyön mostanra sikerült volna megváltoztatni a nemzetiségi arányt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy sok magyar gyermek tanul román nyelven, mintegy 10 százalék azoknak a magyar gyermekeknek az aránya, akik román tannyelvű osztályokban tanulnak. A kutatók szerint ez azért fordul elő, mert a szülők így döntenek, de azért is, mert a Tanügyminisztérium általában több román osztályt indít, mint amennyire szükség van és kevesebb magyart, mint amennyire igény lenne. Ezért sok magyar gyermek román tannyelvű osztályba kényszerül.

A kutatásból az is kiderült, hogy Sepsiszentgyörgyre az ország más megyéiből pusztán 2,9 százaléknyi magyar gyermek érkezik, a román gyermekek esetében ez az arány azonban magas, a sepsiszentgyörgyi középiskolákban román nyelven tanuló gyermekek 10,7 százaléka más megyékből érkezik. A kutatók véleménye szerint ez azt jelenti, hogy most is zajlik egy megközelítőleg 10 százalékos betelepítés Sepsiszentgyörgyre, hiszen ezek a gyermekek elsősorban olyan állami intézményekben dolgozó, román anyanyelvű tisztviselők gyermekei, ahol a magyarság alulreprezentált, pl. a belügyminisztérium egységei, rendőrség és militarizált egységek. Antal Árpád polgármester ezzel kapcsolatban kiemelte, „nem feltétlenül arról van szó, hogy egy stratégiai betelepítés folyik, de az nyilvánvaló, hogy amennyiben a szóban forgó intézményekben a helyi magyarság arányának megfelelő számban dolgoznának magyarok, akkor ezek a számok is egészen másképp festenének.”
Kiss Tamás elmondta, hogy a kutatás eredménye szerint a Sepsiszentgyörgyön élő középiskolás végzős diákoknak 72 százaléka szeretne itthon maradni, a magyarok 76, a románok 63 százaléka. Kiss kiemelte, hogy a sepsiszentgyörgyi fiatalok esetében nem tudtak egy erőteljes külföldi migrációs szándékot kimutatni, ebben az esetben inkább egy erőteljes belső migrációval, azaz Románián belüli mozgással kell számolni. Pontosabban a magyar végzősök esetében a migráció célpontjai elsősorban a nagy erdélyi egyetemi központok, Kolozsvár és Marosvásárhely, valamint ezeket követi Magyarország, mint migrációs célpont. A román végzősök esetében egy teljesen másfajta mozgás figyelhető meg, a román fiatalok elsősorban Brassóba, Bukarestbe és különféle külföldi országokba mennek el Sepsiszentgyörgyről.
„Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar és román végzősök teljesen más migrációs pályán állnak. Míg a magyar végzősök elsősorban Erdélybe, az ország nyugati részébe mennek el, a románok Brassóba és Bukarestbe távoznak Sepsiszentgyörgyről.” mondta Antal Árpád.

Az elmúlt 10 évben végzett diákok körülbelül 10 százaléka tartózkodik küldöldön, ezeknek 63 százaléka nem szeretne hazajönni, 23 százaléka nem zárja ki a hazaköltözés lehetőségét és 14 százaléka tervezi, hogy hazaköltözik. A hazaköltözni vágyók a román nemzetiségűek esetében alacsonyabb, mindössze 3,6 százalék. Antal Árpád hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak elsősorban azokra kell nagyon odafigyelnie, akik latolgatják a hazaköltözés lehetőségét, de azokra is, akik tervezik, hogy hazaköltöznek, mert nagyon fontos, hogy a hazatérő fiatalok megfelelő munkát és megélhetést találjanak a városban. Az elkövetkezőkben fókuszcsoportos kutatást végeznek azon fiatalok körében, akik a hazatérést fontolgatják, annak érdekében, hogy kiderüljön, mit tud az önkormányzat tenni annak érdekében, hogy ezek a fiatalok haza tudjanak jönni az egyetem elvégzése után.

A kutatás vizsgálta a sepsiszentgyörgyiek nyelvtudását is, melyből kiderült, hogy a helyi román nemzetiségű végzősök 39 százaléka egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet, alapszinten 27 százalékuk ért magyarul, középszinten mindössze 14 százalékuk beszéli a nyelvet. Ezzel szemben a helyi magyar végzősöknek csak 14 százaléka beszél alapszinten románul, középszinten 40 százalékuk, míg jól 41 százalékuk beszéli a románt. Kiderült az is, hogy a román végzősök nagyobb arányban és jobban beszélnek angolul, mint a magyarok, ezen a lemaradáson márpedig dolgozni kell, mert az angol nyelv versenyképesebbé teszi a nyelvet jól beszélő végzősöket.

Összefoglalóként Antal Árpád elmondta, hogy a kutatás sok visszásságra fényt vetett, elsősorban az oktatás terén. Ezért ezt a kutatást bemutatják a tanfelügyelőnek és a helyi iskolák igazgatóinak, azért, hogy együttesen találjanak megoldást ezek kezelésére. Fontos, hogy megfelelő számú magyar és román tannyelvű osztály jöjjön létre, mely a valóságot tükrözi, és így a magyar gyermekek ne kényszerüljenek román nyelven tanulni. Az is visszás helyzetet teremt, hogy a szolgáltatásképzés a városban elsősorban román nyelven zajlik, és azok a gyerekek, akik csak románul tanulnak ezekben az osztályokban, nehezen találnak később munkát a szolgáltatóiparban, egy olyan városban, ahol a többség a magyar nyelvet beszéli. És nem utolsósorban, a legnagyobb feladat az, hogy Sepsiszentgyörgyön meg kell erősíteni a felsőoktatást, hiszen a nagy egyetemi városokba távozik el a legtöbb helyi fiatal, ezek egyfajta agyelszívóként működnek. „Amennyiben sikerül minőségi felsőoktatást biztosítani városunkban a fiatalok számára, az a továbbiakban azt is jelentené, hogy a minőségi felsőoktatást követik majd a vállalkozások és a befektetések is. Ezen kell dolgoznunk az elkövetkezőkben Sepsiszentgyörgyön.” foglalta össze a polgármester.