A migránsokkal minden területen számolni kell – fogalmazták meg Sepsiszentgyörgyön a SEEMIG program záró sajtótájékoztatóján 2014 november 18-án. A projekt kifutási ideje harminc hónap, a Dél-Kelet Európai Transznacionális Program finanszírozta és november végén zárul le.
A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal által koordinált SEEMIG projekt célja, hogy megbízható adatokat szolgáltasson a délkelet-európai régióban történő migrációs, munkaerőpiaci és demográfiai folyamatokról, továbbá a helyi, regionális és nemzeti szintű közigazgatási szereplők és politikai döntéshozók segítése a migrációs folyamatok kezelését célzó stratégiák kialakításában, valamint a hatékony adatgyűjtésben. A nemzetközi programban nyolc ország 18 intézménye vett részt. A közreműködő partnerek köre kiterjed a kutatóintézetekre, egyetemekre, statisztikai hivatalokra, valamint helyi önkormányzatokra nyolc országból (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia), és megfigyelő státuszú partnerekre további három országból (Albánia, Grúzia, Ukrajna). Sepsiszentgyörgy önkormányzata mellett az országból Hargita Megye Tanácsa és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vesz részt a programban.
„A mi adataink vagy nem kompatibilisek a nemzetközi adatbázisokkal vagy egyszerűen annyira rosszak, hogy használhatatlanok, ezen kell nekünk dolgozni, promoválni, ezekre alapulnának a közpolitikák, addig amíg három millió román állampolgárról beszélünk, akik nem az ország határain belül élnek és a hazai regiszterekben ennek az öt százaléka jelenik meg, addig óriási gondjaink vannak mindenféle politika kidolgozásában, mindenféle stratégia megtervezésében” – nyilatkozta Buja Gergely, projektvezető, a Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának munkatársa.
A záró sajtótájékoztatón sor került egy kérdőíves felmérés bemutatására, amelynek során Sepsiszentgyörgy kilenc iskolájában, 746 végzős középiskolás diákot kérdeztek meg jövőbeli terveikre vonatkozóan. A válaszokból kiderül, hogy a tanulók hetvenöt százaléka továbbtanulna, viszont legalább ugyanennyien gondolkodnak abban, hogy külföldre vándoroljanak, elsősorban munkavállalás céljából. Leginkább a szakoktatásban résztvevők gondolják úgy, hogy van lehetőségük itthon állást találni.
Sólyom Andrea szociológus szerint a reintegráció a legjelentősebb probléma, ami a kilépőket illeti, egy része hosszabb rövidebb időre, tehát van aki egy évre, öt évre, tíz évre tervez külföldi munkavállalást, elhelyezkedést, továbbtanulást. Az egyik probléma, hogy mi történik, amikor visszatér a térségbe, valószínű lesz egy kezdő tőkéje, hogy vállalkozást alapítson, valamilyen szervezetet hozzon létre, egy házat felépítsen, csak az a kérdés az, hogy sikerül-e megtalálnia itthon a helyét munkahely és társaság szempontjából.
A szakemberek javaslatai szerint ma már a Háromszékről elvándorlók is elsősorban gazdasági okok miatt mennek el az országból. A helyi önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei a migráció csökkentésére. Oktatási reformra, gazdasági fejlődésre, az egészségügyi szolgáltatások javítására lenne szükség.
|