Vadászkürtszóval és a háromszéki vadásztársaságok ünnepélyes zászlós bevonulásával vette kezdetét IV. Székelyföldi Vadásztalálkozó. Kovászna, Hargita és Maros megye vadászközösségeinek képviseletében közel ezer vadász látogatott Árkosra október 4-én.
A vendégeket elsőként Máthé Árpád, Árkos polgármestere köszöntötte mondván, hogy ezen rangos rendezvény a vadászat által képviselt értékeket mutatja be megjelenítve az embernek a természethez való kötődését. A rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke megnyitóbeszédében a vadászat kulturális értékére, történelmi tradíciójára és ennek hasznára, gazdasági jelentőségére hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy a vadásztársadalom egyik fontos feladata a múlt rendszer által lerombolt hírnevének visszaállítása: „Nagyon fontos, hogy világossá tegyük a társadalom számára, hogy más a puskás ember és más az igaz vadász, ahogyan különbség van Széchenyi Zsigmond vadászata és Czinege Lajos vadmészárlása között.”
A miniszterelnök-helyettes a megnyitóünnepség keretében két kitüntetést adott át. Elsőként Dieter Schrammot, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács tiszteletbeli elnökét szólította a színpadra, akinek Magyarország és Székelyföld természeti és kulturális értékeinek megőrzése és nemzetközi megismertetése érdekében folytatott tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adta át. A második kitüntetett a hatvani vadászati múzeum és a Székelyföldi Vadászati Kiállítás létrejöttének tekintetében nyújtott segítséget, ennek megbecsülése jeléül a Magyar Természeti Vadászati Örökségért Érdemkeresztet Sárkány Árpádnak adományozták.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a székelyföldi vadászati kultúra hagyományainak fontosságát emelte ki: „Évekig dolgoztunk a parlamentben azon, hogy az állami tulajdoni rendszert lebontsuk és visszaállítsuk azt a rendet, hogy az emberek kapják vissza a terültek tulajdonjogát, melynek következtében ma több mint 500 ezer hektár erdő van magánkézben.” Jelenleg a 112 székelyföldi vadásztársaság 65 százaléka magántulajdonosok ügykezelésében van. A tanácselnök kihangsúlyozta, hogy párbeszédre van szükség vadászok, erdészek, föld- és erdőtulajdonosok, sőt a környezetvédők között, hiszen szemléti kérdést kell közösen összeegyeztetni. „A vadászatban sincs semmi leszögezve, a vadászható fajokból, ha elégséges van, kell hagyni, hogy azt lehessen vadászni, ha pedig csökken a létszám, akkor védeni kell azokat” – javasolta a felek érdekegyeztetési kérdésének megoldásaképpen Tamás Sándor.
Hargita megye, a rendezvény jövő évi házigazdája nevében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szólt a résztvevőkhöz: „A mai napból is látszik, hogy Székelyföldnek van egy ereje és van arca. Értékekkel bírunk és értékekkel gazdálkodunk, ezeket csak mi tudjuk ilyenformán bemutatni” Mint mondta, Székelyföld ereje az összefogásban és az együttgondolkodásban rejlik, ahogy a vadászatban is, ahol a politikai nézetektől és társadalmi rétegtől független módon a vadászok szervezettsége és természetről való gondoskodása példaértékű.
Kelemen Márton, Maros Megye Tanácsának alelnöke a vadászati kultúra megmaradásának fontosságát hangsúlyozta: „Itt, Erdélyben magunkba fordulhatunk és elgondolkodhatunk azon, hogy a kultúrát, a vadászati kultúrát ápolni, éltetni kell, mert másképp csak egy szép emlék maradt, ezért fontos a vadászrendezvényeink színvonala, amely évről évre hozzájárul ahhoz, hogy magunkénak érezzük a vadászati kultúrát”. A találkozó ft. Szabó Lajos plébános-kanonok által celebrált Szent Hubertus-misével folytatódott.
Kitüntették a székely vadászokat
A találkozó alkalmából a Vadon Egyesület megalapította a Venator Terrae Siculorum kitüntetést, amelyet a három megye vadászközösségeinek képviselőiből alakított bizottság ítélt oda a térség kiemelkedő tevékenységű vadászainak. Az érdemrend három – arany, ezüst és bronz – fokozatával egy-egy Hargita, Maros és Kovászna megyei személyt tüntettek ki. Demeter János, a Vadon Egyesület ügyvezető igazgatója a Székelyföldi Vadászati Érdemrend bronz fokozatát Bálint Lászlónak, Antal Zoltánnak, valamint Bögözi Andrásnak adta át, ezüst oklevelet Káli Zoltán, Orbai István, Rancz István kaptak. Az arany fokozatú elismerések egyikét post mortem a székelyudvarhelyi dr. Gothárd Bélának adományozták, ugyancsak arany fokozatú Székelyföldi Vadászati Érdemrenddel részesítették elismerésben Kelemen Attila Béla László parlamenti képviselő és László Béla munkásságát.
Gyémánt fokozatú Venator Terrae Siculorum Érdemrendet a Vadon Egyesület alapítói olyan közéleti személyiségeknek adományozzák, akik amellett, hogy vadászok Székelyföld hírét és természeti értékeit megismertették a világgal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vette át elsőként ezt a kitüntetést együtt az ebből az alkalomból készíttetett, személyes vadásznaplóval. A gyémánt érdemrend Dieter Schrammot, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács tiszteletbeli elnökét is megillette, aki, bár nem székely vadász, joggal mondható székelyföldi vadásznak és aki hozzájárult a régió hírnevének öregbítéséhez nemzetközi körökben. Végezetül Sárkány Árpádot szólították a színpadra a érdemrend átvételére, ő családi gyűjteményét adományozta a Székelyföldi Vadászati kiállításnak.
Látványosságok a vadásztalálkozón
A kizárólag háromszéki vadásztársaságok által kiállított preparátumokból álló trófeaszemle ékességét a megye legnagyobb, elejtett gímszarvasbikájának agancsa jelentette, amely az országos ranglistán a harmadik helyet foglalja el. A szarvast Bige László magyarországi vadász 2011-ben lőtte Kommandón. Közel háromszéz trófeát és egy a tájegységre jellemzően berendezett diorámát tekintett meg a közönség.
Dr. Kun Edit természetfestészeti kiállítása is hozzájárult az erdők, mezők vadvilágának bemutatásához és a vadászati kultúra bemutatásához. A művész Balaton vidéki tájakat és az arra jellemző állatvilág életképei viszi vászonra, elmondása szerint minden alkotása egy-egy személyes élményből, látványból táplálkozik, és arra törekszik, hogy a természet örök megújuló csodáiból maradandó pillanatokat örökítsen meg. A tárlat október közepéig látogatható az árkosi Istálló Galériában.
A vadászati kellékek és kézműves termékek vásárán be lehetett szerezni a vadászathoz szükséges felszerelések majdmindenikét: a meleg terepszínű öltözetektől, a távcsöveken, lámpásokon és míves késeken, faragványokon keresztül a cifra vadászkalapig. Aki pedig csak emléket szeretett volna hazavinni, az vadászékszerek, bőrmíves portékék közül válogatott.
Vadászvirtuskodás
A nagyközönség számára számos kuriózumot mutatott be a rendezvény. Ezek egyike a szarvasbőgő verseny, amely keretében a versenyzők arra törekedtek, hogy minél élethűbben utánozzák a különböző szarvashangokat. A vetélkedőre összesen ötön jelentkeztek, ki puszta kézzel, ki más-más segédeszköz segítségével próbálta lenyűgözni a zsűrit és a közönséget. Az értékelések alapján Fábián Antal bizonyult a legügyesebbnek, a Kédialmási Fux, Nyíres Vadász és Sporthorgász Egyesületet képviselő versenyző újságpapírtekercs-kürttel kiadott hangjait 29 ponttal értékelte a zsűri.
Nem ez az egyedüli díj, amit a kézdialmásiak hazavihettek, hiszen vadászétkek főzőversenyén első díját érdemelt ki a saját recept alapján készült köménymagos vaddisznópörköltjük is. Az egyesület csapata másik tizenöt társasággal mérte össze tudását. Az ételeket a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendjének tagjaiból összeállt zsűri értékelte figyelembe véve a az étel ízvilága és textúrája mellett a csapatképet, a terítés és tálalás módját is. Az első három helyezett vaddisznópörköltet készített, de az üstökben készült szarvas és őz ínyencség is. A második helyezést a Nimród Vadász és Sporthorgász Egyesület petrezselymes vargányás pörkölje érte el, harmadik helyen a Katrosai Vadász és Sporthorgász Egyesület cifra név nélküli, de annál finomabb vaddisznópörköltje végzett.
Színvonalas kulturális program
A délutáni színpadi program keretében a vadászindulókat és ismert komoly, valamint könnyűzenei szerzemények zenekari átdolgozásait adta elő a rétyi Kováts András Fúvószenekar. Az ezt követő rendhagyó program főleg a hölgyvendégeknek szólt, bár Hampel Katalin divattervező új kollekciójának Pitti Katalin, Liszt Ferenc-díjas énekes közreműködésével opera- és operettbetétekkel kiegészített bemutatója az urakat is ámulattal töltötte el. A ruhák egyediek voltak, nemes anyagokból, igényes művészi kézimunkával készültek, felhasználva több évszázados motívumokat és zsinór és paszomány díszítéseket. A bemutató annál is rokonszenvesebb volt, hogy a ruhákat nem kizárólag hivatásos manökenek mutatták be. A hagyományos ihletésű ruhák hordhatósága mellett szólt az is, hogy ételszerű méretekkel rendelkező hölgyeken is kiválóan mutattak a divattervező alkotásai. Az est kulturális részét a Háromszék Táncegyüttes Két kezem forgatta, szívem táncoltatta folklórelőadás zárta, amely a Kárpát-medencei forgós-forgatós táncok sokszínűségét mutatta be moldvai, gyimesi, sóvidéki, györgyfalvi, vajdaszentiványi és felvidéki táncok révén.
A nap lezárultával Tamás Sándor elnök ünnepélyes keretek között adta át a Venator Terrae Siculorum Érdemrend címerével díszített vándorzászlót. Az címert az arany színű, tizenhat ágú nap és kereszt díszíti, a medve- és farkasfej, valamint a növekvő holdsarló ezüst színűek. A székelyföldi vadászok vándorzászlaját Hargita megye képviseletében, Jakab István vette át, aki ígéretet tett arra, hogy jövőben Székelyudvarhelyen szervezik a székelyföldi vadászathoz méltó találkozót.
|