 Sepsiszentgyörgy önkormányzatának küldöttsége részt vett a SEEMIG – A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában projekt belgrádi találkozóján, amelyre szeptember 19-20. között került sor.
A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal által koordinált SEEMIG projekt célja, hogy megbízható adatokat szolgáltasson a délkelet-európai régióban történő migrációs, munkaerőpiaci és demográfiai folyamatokról, továbbá a helyi, regionális és nemzeti szintű közigazgatási szereplők és politikai döntéshozók segítése a migrációs folyamatok kezelését célzó stratégiák kialakításában, valamint a hatékony adatgyűjtésben. A projekt kifutási ideje harminc hónap, 2014. november végén zárul. A közreműködő partnerek köre kiterjed a kutatóintézetekre, egyetemekre, statisztikai hivatalokra, valamint helyi önkormányzatokra nyolc országból (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia), és megfigyelő státuszú partnerekre további három országból (Albánia, Grúzia, Ukrajna). Sepsiszentgyörgy önkormányzata mellett az országból Hargita Megye Tanácsa és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vesz részt a programban.
A délszláv állam fővárosában megrendezett konferencia felszólalói ismertették a partner országok migrációs országjelentését, a rendelkezésre álló adatforrásokat, illetve azokat a nehézségeket, melyek a különböző adatbázisok közötti átjárhatóságot, s ezáltal a szélesebb körű használhatóságot lehetetlenítik el.
Az Európai Unión belül a migráció egyre inkább követhetetlen mobilitássá minősül az országhatárok könnyű átjárhatósága révén, s a regisztrációs rendszerek tökéletlensége miatt nehéz pontosan megbecsülni a migrációs folyamatban érintettek számát. Példaként említhetjük, hogy míg 2001-2010 között Románia 15.520 Olaszországba vándorolt román állampolgárról „tud”, addig az olasz hatóságok 797.595 bevándorlót regisztráltak hazánkból, de hasonló az eltérés a Spanyolországba, Németországba elvándoroltak nyilvántartását illetően is. Ez a nagyfokú bizonytalanság ellehetetleníti a közép- és hosszú távú stratégiák, közpolitikák kidolgozását mind a kibocsátó, mind a befogadó országok hatóságai számára, hiszen ezek nem épülnek valós adatokra.
Az öregedő kontinens egységes munkaerőpiacának dinamikáját még várhatóan hosszú ideig a nyugati fejlett gazdaságok és a keleti blokk államai közötti szakadék határozza meg. Szűkebb térségünk valamennyi országának egyik legfontosabb exportcikke a magasan képzett munkaerő, viszont a migránsok nagy része képzettségi szintjénél alacsonyabb státusú pozícióban kénytelen elhelyezkedni, azaz az agyelszíváshoz nagymértékű agypazarlás is társul.
A nagymértékű vándorlás számos területen érezteti hatását. Megterhelődik a szociális ellátó rendszer, bizonyos régiókban elhúzódó munkaerőhiány lépik fel, a társadalom reprodukciós képessége gyengül. Az elvándorlók jellemzően a 25-34 éves korosztályból kerülnek ki, az ők hiányukat mindenképpen megérzi a kibocsátó társadalom, s egyelőre a román szociológusok, demográfusok által előszeretettel hangoztatott cirkuláris migráció elmélete megdőlni látszik, azaz a migránsok nagy részének esze ágában sincs hazatérni. Az EU országai közül nálunk a legalacsonyabb a születési arányszám, évek óta negatív a természetes népmozgalmi egyenleg. E tekintetben Székelyföld jobban teljesít az országos átlagnál, s az elvándorlási kedv is évek óta csökkenő tendenciát mutat.
A SEEMIG elérte az eddigi célkitűzéseit, ami a migrációkutatást illeti, és a következő periódusban a gyakorlati részre fektetik a partnerek a hangsúlyt, azaz a meglévő információhalmaz és tudás átadására és gyakorlatba ültetésére, migrációval kapcsolatos közpolitikák kidolgozására. A hátralévő ciklusban kerekasztal-beszélgetések, tréningek során az érintett intézmények (helyi, illetve regionális önkormányzatok, szakintézmények, minisztériumok) felkészülnek a migráció kezelésére, felmérésére. |
