Szeptember 22-én, szombaton 17.30-tól színpadra lép a bukaresti Trei Parale együttes, majd 19 órától Szalóki Ági ad elő dalokat Gingalló című lemezéről. Mátyás király zsoldos seregének fegyverbemutatója 20.15-től kezdődik, lesz reneszánsz divatbemutató, polgári vívóiskola és tüzérségi bemutató is, mindez a hajdúszoboszlói Crux Alba középkori hagyományőrzők segítségével. A napot a Jedam együttes produkciója zárja. A vasárnap 17 órától a sepsiszentgyörgyi Kalagor együttes is színpadra lép, őket követik a Keleti Szél Szabadcsapat muzsikusai, majd a Heveder Zenekar és Kallós Zoltán műsorával ér véget a rendezvény.

SZALÓKI ÁGI

17 éves kora óta énekel rendszeresen színpadon. Az autentikus magyar népzenét játszó Ökrös együttesben, és a magyarországi világzene egyik legnagyobb hatású zenekarában, a Besh o drom-ban énekelt évekig. Velük járta be a világot a montreali jazz fesztiváltól a Glastonbury fesztiválon át a párizsi Théatre de la Ville-ig, New Yorktól Pekingig. 1997-ben a Kelemen László – Pávai István vezette Utolsó óra elnevezésű népzenei gyűjtőprogram munkatársa lehetett, itt több erdélyi énekes adatközlő repertoárját rögzítette. Eddig öt önálló lemeze jelent meg és több mint 50 lemezen hallható a hangja.
A 2009-ben megjelent Gingalló című lemezen  – ahogy azt Ágitól már megszokhatta a közönség – népdalfeldolgozások és énekelt versek kaptak helyet, ezúttal József Attila, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor és az erdélyi származású fiatal költőnő, Szabó T. Anna versei. A lemezen Cserhalmi György mesél.
Egy ilyen, az egész családnak szóló lemez hallgatása a megszokottól eltérően szülőnek, gyereknek nem csak szórakozást, de közösen átélt művészi élményt nyújt, oly módon, hogy közben minden korosztály azt kapja, amiért igazán fontos, hogy a zene és a vers a mindennapok részévé váljon. Az ilyen közös élmények azok, amelyek újraidézik, újra átélhetővé teszik azokat a bennünk rejlő, gyermekkorunk óta megbúvó emlékeket és előhozzák azokat a képességeket, amelyekkel zenei, népzenei és irodalmi örökségeinket, értékeinket továbbadjuk, megőrizzük.

A zenekar tagjai: Szalóki Ági – ének, Lamm Dávid - gitár, Rácz Krisztián – gitár, Szalai Péter – tabla, Kovács Zoltán - bőgő, Dés András – ütőshangszerek.

TREI PARALE

Az együttes olyan városi fiatalokból állt össze, akiket vonzanak a Kárpátok térségére jellemző, sajátos régizenei dallamok, közel érzik magukhoz a hagyományos román zenét, illetve az itt élő más népek (zsidók, cigányok stb.) muzsikáját. Az együttes elképzeléseiben Florin Iordan (furulyák, koboz), a Román Paraszt Múzeum etnomuzikológusa a hangadó, aki az ország különböző részeiben végzett kutatásai révén gazdag elméleti tapasztalatra tett szert. Segítségére van Daniel Pop (ének, furulyák, ütőhangszerek, doromb), aki gazdag tapasztalatot gyűjtött a régizenélés terén (több mint 10 éve muzsikál a Lyceum Consort középkori zene-együttesben). A csapat további két tagja Beatrice Iordan (ének, koboz) és Dinu Petrescu (ütőhangszerek).
A Trei Parale együttes első komoly projektje a Bazár nevet viseli. Néhány éves működésük során az együttes gazdag tevékenységre tekinthet vissza: középkori zenei és régizenei fesztiválokon vett részt, továbbá egyéb hazai és külföldi fesztiválokon.
Az együttes számos alkalmat kihasznál, hogy tudását bemutassa, így fellépnek különböző képzőművészeti tárlatok megnyitóin, klubokban, rádió- és tévéműsorokban, valamint filmekben szerepelnek.

JEDAM

A 2009-ben alakult zenekar stílusa szerint a világzene műfajába sorolható be, zenéjükben felfedezhető jazz, pop, rock, népi, electro, funky és a progresszív zenei elemek is. Repertoárjukban angol nyelvű saját dalok, feldolgozások, magyar szövegű Jedam szerzemények és népdal-újraértelmezések találhatóak amelyek a lendületes, magával sodró koncerteken érvényesülnek igazán. 
A zenekar 2010-ben nagy sikerrel szerepelt a Magyar Televízió Örömzene – Örömtánc című tehetségkutató műsorában, a III. Ördögkatlan Fesztiválon, Palkonyán, ahol Háromszék régió volt a díszvendég, valamint Budapesten az ART-Mozaik Külhoni művészeti fesztiválon.
A formáció tagjait többek közt a Tündérgroundból, Caribeatből, Ritmo del Flemenco zenekarból, Slangből, Zacuskából ismerhetjük.

A zenekar jelenlegi felállása:
Fodor Réka – ének, Gáspár Álmos – gitár,
Gábor Szabolcs - szaxofon, Bene Zoltán – billentyű, Balázs Péter – basszusgitár, Pál Gábor – dob


KALAGOR

A zenekar 2005-ben alakult, moldvai népzenét játszanak. Első albumuk 2007-ben Hová mensz...? Magyar népdalok és tánczene Moldvából címmel jelent meg. A felvételek elkészítését 2005-ben a Hagyományok Háza által a táncházas zenekarok és szólisták számára meghirdetett pályázat tette lehetővé. A CD anyaga hagyományos moldvai muzsikát tartalmaz hegedűvel, kobzával, énekkel és furulyával - dob nélkül, úgy, ahogy a mestereiktől tanulták. 2007 novemberében a magyarországi lemezbemutató turné keretében koncerteket és táncházakat tartottak Budapesten a Hagyományok Házában, Tökölön, Budaörsön, Sóskúton, Etyeken és Martonvásáron. Azon számos fesztiválon vettek részt, többek között 2010-ben a III. Ördögkatlan Fesztiválon, Palkonyán, ahol Háromszék régió volt a díszvendég.       
A zenekar zenészei több ismert népzenét feldolgozó zenekarban játszanak – Fabatka, Égvilág, Impro-Viziók 2.2.- nyaranta pedig népzenei és néptánc táborokban tanítanak Gyímesközéplokon, Katrosán és Békéscsabán.
A zenekar tagjai: Érsek Csaba – ének, mesemondás, Kelemen István – hegedű, kobza, Csibi Szabolcs – koboz, furulya   

KELETI SZÉL SZABAD CSAPAT

A zenekar 2002-ben alakult, udvarhelyszéki magyar, román és cigány népzenét játszanak közönségük nagy megelégedésére.

A zenekar tagjai:
Kóré Géza, Pál Emil – hegedű, Kóré Mózes – harmonika, Ráduly Zoltán – cimbalom,
Antal Tibor – brácsa, Köllő Gergely – brácsa.

A HARMADIK ZENEKAR 

„Sem egyik, sem másik, hanem HARMADIK – valahogy így kezdődött a zenekar névadásának enyhén anekdotikus története, amelyet így távlatból tekintve kimondottan alkalmasnak és lényegretörőnek tartunk a kis csapat (talán zenekar igen pretenciózusan szól) szellemiségének leírására” – mondják a zenészek. Valamikor 2007 őszén esett Kolozsvárt, amikor az egyetemi év kezdetével beindult a táncházas évad is, ekkorra tehető a szamosújvári Sóvirág és a székelykeresztúri Cikász találkozása. Nagyon rövid ismerkedés után tökéletes egyetértés, elfogadás és befogadás jegyében mindenkin tudni látszott, hogy együtt akarnak  ezentúl muzsikálni. Az új felállásban teljesen más hangzást kapott az addigi repertoár – ami szintén kettőből lett egy. Első perctől megegyeztek, hogy nem olvasztják bele egyik zenekart sem a másikba, nem fognak sem egyik, sem másik név alatt összevontan futni. Így egy harmadik nevet kellett választaniuk és ki is választották.
A Harmadik zenekar története öt egyetemistáról szól (két műszakis, egy közgazdász, egy test-nevelésszakos és egy nagybőgőszakos – a profi, aki a zenekarban brácsázik), akik szabadidejük eltöltésében találnak egyezni, akiket összeköt egy magatartásforma, amit a táncházmozgalom jelent, akik a nagy mestereket hallgatva, kvázi autodidakta módon próbálják megragadni a muzsika velejét, akik néha, „andörgráund” helyeken léphetnek fel és szűk, saját generációjukból való közönségnek/közöségnek szólnak.

A zenekar tagjai:
Ficzus László – hegedű, Fodor Róbert – hegedű, Kisfaludi Attila – brácsa, Szeredai Lóránt – brácsa, Vitus Csaba – nagybőgő.
Közreműködik: Hubán Ágnes – ének

KALLÓS ZOLTÁN

Kossuth-díjas néprajzkutató végezte a magyar nyelvterületen a legnagyobb népzenei gyűjtést. Mezőségi, kalotaszegi, moldvai és gyimesi gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, archív felvételeiből több hangzóanyag-sorozatot szerkesztett és adott ki. Énekesként ő maga is két lemezt jelentetett meg: Búsulni sohasem tudtam…, Idegen földre ne siess…. Néprajzi filmek szaktanácsadója, népzenei fesztiválok ünnepelt énekese, előadója. Az erdélyi és magyarországi táncház-mozgalom egyik életrehívója, népzenei és néptánc táborok szervezője. Nevelői hatása rendkívüli jelentőségű, mivel hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet. Szakmai tanácsai, útmutatásai több generációt indítottak el és segítettek a zenész, táncos és néprajzos pályán.

CRUX ALBA 

A Crux Alba Középkori Hagyományőrzők Mátyás király fénykorát, a XV. század második felét jelenítik meg, azon belül is főként a katonai tábor struktúráját és a reneszánsz életérzést. Korhű polgári- és katonai viselettel, mindkettőt eredeti leletek és ábrázolások alapján készíttetek szakértőkkel, akik múzeumoknak dolgoznak. Ábrázolások alapján felépített katonai tábor: vesszőkerítéssel, ostrompalánkokkal elkerített harci sátrak, fegyverállvány, kínzóeszközök, tábori konyha, bútorzat, egyéb tábori felszerelések. Huszita típusú harci szekér, melyet szintén használtak a Hunyadiak több évtizeden keresztül.
Látványkonyha várja a kíváncsiskodókat, középkori ételek készítése, eredeti recept alapján, korhű eszközökkel. Fegyverbemutatóra számíthatnak a középkori életmód szerelmesei, Mátyás Fekete seregének gyalogos hadrendjét mutatják be, miként foglaltak helyet a különböző fegyvernemek, és azokat hogyan alkalmazták (szálfegyverek, számszeríjak, puskák). Vívásbemutató fűszerezi a hagyományőrzők programkínálatát, a XIV-XV. századi kódexekből megjelenített polgári hosszúkard vívás és páncélos technikák bemutatását követhetik figyelemmel az érdeklődök.
A nap fénypontja a tüzérségi bemutató. Korhű puskákat és ágyúkat mutatnak be a harci szekérrel kombinálva. Igen látványos és hanghatásra is monumentális.